Érdekel egy olyan meggyőzési módszer, ami tudományosan bizonyított és tényleg működik? Most akár tízet is elsajátíthatsz!

Nem véletlen, hogy a legtöbb embert érdekli a meggyőzés művészete. Hisz ki ne szeretne irányítani és befolyásolni másokat? Ez nem csak a marketing szakembereknek, hanem még az anyukáknak és a vezetőknek is rendkívül hasznos képesség.

Tökéletes módszer nincs, azonban a tízből egy biztosan működik, ha profin alkalmazod! Jöjjön hát 10 darab olyan meggyőzési technika, melyekkel bármikor és bárkit képes lehetsz befolyásolni.

1. Meggyőzési módszer: Kérj!

Talán pont ez az egy meggyőzési módszer, amire gondolni sem mertél volna. Egyszerűen elképesztő, hogy milyen eredményeket lehet elérni már azzal is, ha csak szimplán megkérjük a másikat arra, hogy segítsen nekünk.

Az emberek egyszerűen nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy kérnek tőlük valamit. Éppen ezért van ekkora ereje ennek.

Ahogy Benjamin Franklin a meggyőzés mestere volt. Ő maga ezt annak tudta be, hogy képes volt kérni.

Gyakran hangoztatta, hogy egy politikai ellenfelét is a kérés erejével győzte le. Annyit tett, hogy kölcsönkért tőle egy nagy értékű ritka könyvet.

A kérés működik. Mégpedig azért, mert senki nem szereti, ha elutasítónak bélyegzik. Ezért hát a legtöbb ember igyekszik megtenni, amit egy másik ember kér tőle.

Ahelyett, hogy attól félnénk, mivel leszünk kevesebbek, ha kérünk valamit, gondoljunk inkább arra, hogy mit nyerünk ezzel.

A legrosszabb, ami történhet az, hogy visszautasítják a kérésünket. De mégis melyik a jobb: néhány percig kellemetlenül éreznünk magunkat egy visszautasított kérés miatt vagy hosszú évekig bánkódni egy elszalasztott lehetőség miatt?

Biztosan már te is átélted néhányszor az érzést, amikor nem tettél meg valamit, amit nagyon meg kellett volna. Tudod, hogy kevés dolog tud úgy bántani, mint az az érzés.

Hogyan alkalmazd?

Ez a legegyszerűbb módja annak, hogy rávegyünk másokat arra, hogy megtegyék, amit szeretnénk.

Ebből adódóan nem is kell mást tenned, csak szimplán megfogalmaznod először magad, majd utána a célszemély számára a kérésedet.

2. Meggyőzési módszer: Beszélgess!

Az ember társas lény, ezért akkor érezzük magunkat jól, ha tartozunk valahova. Mindnyájan – még ha csak titkon is – szeretünk beszélgetni és kapcsolatokat építeni.

Ennek ellenére társaságban mégis sokan választják a “magányos farkas” szerepét. Események tömegét vészeljük át a sarokban, a beszélgetőket kémlelve.

Ennek a jelenségnek az oka nem más, mint – szakszóval élve – az infrahumanizáció. Ez egész egyszerűen azt jelenti, hogy hajlamosak vagyunk a másikat kevésbé emberinek érzékelni.

Ismerjük magunkat és tisztában vagyunk a hibáinkkal, idegesítő tulajdonságainkkal. Éppen ezért azt gondoljuk, hogy a másik is hozzánk hasonlóan egy rémes alak lehet, akivel nem éri meg most beszélgetni.

Egy régebben végzett kísérletben 2 részre osztottak egy csoportot. Az egyik rész tagjait arra kérték, hogy a következő vonatúton építsenek kapcsolatot a mellettük ülővel. A másik rész tagjait pedig arra kérték, hogy egyáltalán ne álljon szóba senkivel az út alatt.

Gondolom már meg sem lep az eredmény, de azok, akik kapcsolatot építettek, sokkal jobb élményekkel számoltak be az utazásról.

118 személyből senkivel nem történt meg, hogy elutasították volna és minden beszélgetés legalább 14 percig tartott.

Tanulság:

Ahelyett, hogy a következő utazásunkon a telefonunkba temetkeznénk vagy emailekre válaszolgatnánk, építsünk kapcsolatot a mellettünk ülővel.

Na persze vannak olyan esetek, amikor pont a mellettünk ülő bíbelődik a telefonjával. Ebben az esetben sajnos nincs mit tennünk. Törekedjünk arra, hogy minél több emberrel beszélgessünk és minél több helyzetet tudjunk átélni.

Ugyanis addig, míg nem szokjuk meg a társas helyzeteket, nem fogunk tudni meggyőzően viselkedni sem.

Hogyan alkalmazd?

Egyszerű: tedd el a telefonod! A mai kornak betegsége, hogy egyszerűen kerüljük a kapcsolatokat. Kínosnak érezzük a csendet sokszor még a barátaink társaságában is, ezért egyből a kügyünkhöz nyúlunk.

A legközelebbi konferencián vagy találkozón hagyd figyelmen kívül a telefonodat és koncentrálj inkább a körülötted lévő emberekre!

CIKKAJÁNLÓ: 3+1 HATÉKONY TIPP, A TELEFONFÜGGŐSÉG ELLEN

3. Meggyőzési módszer: Veszteség

A legtöbb ember, sőt szinte mindenki kivétel nélkül sokkal érzékenyebb a veszteségre, mint a nyereségre.

Éppen ezért, ha motiválni akarunk valakit valamire, akkor mutassuk meg neki, hogy mit veszít, ha kihagyja!

Képzeljük el, hogy találunk 20.000 Forintot! Rendkívül boldognak érezzük magunkat, ugye? Sőt, valósággal repesünk az örömtől néhány percig, talán óráig.

Most pedig képzeljük el, hogy elhagytunk 20.000 Forintot! Ebben az esetben rendesen elszomorodunk, amit megtudjuk ezt.

Ha reggel elhagynánk 10.000 Forintot, majd este pedig találnánk ugyanennyi pénzt (nem ugyanazt) sokkal rosszabbul éreznénk magunkat, hiába nem történt anyagi veszteség.

Ez azért történhet, mert sokkal mélyebb nyomot hagy bennünket valaminek az elvesztése, mint a nyereség.

Hogyan alkalmazd?

Ha meg akarunk valakit győzni valamiről, mondjuk el neki, hogy mit veszíthet, ha kihagyja az ajánlatunkat!

Az emberek sokkal jobban tartanak a veszteségtől, mint amennyire örülnek a nyereségnek.

Kommunikáljuk lehetséges veszteségként a nyereség hiányát! Sokkal vonzóbb lesz az ajánlatunk (vagy kérésünk), ha hangsúlyozzuk, hogy mennyire keresett, nekünk pedig mennyire nincs kapacitásunk már.

4. Meggyőzési módszer: Összehasonlítás

Nem mindegy, hogy mihez hasonlítják a mondandónkat! A döntéseink legtöbbször nem egy légüres térben születnek. Mindig befolyásolják a lehetőségek, a környezet vagy a gondolataink.

Nézzük például az éttermeket. Ha az étlapon egy 1000 Forintos bort pillantunk meg először, majd utána egy 2490 Forintosat, akkor az utóbbit kicsit drágának gondoljuk.

Ám ha ugyanazt a 2490 Forintos bort például egy 4490 Forintos bor után látjuk, máris nem tűnik olyan vészesnek az pénzt érte.

Úgyanígy működik ez a mondandónkkal is. Mindig mindent viszonyítunk valamihez.

meggyőzési módszer

Éppen ezért például az állásinterjúkon, előadásokon mindig sokkal több esélyünk van, ha legutolsónak megyünk be.

Az ok pedig egészen egyszerű. Az első néhány embert mindig az előre felállított elképzelésekhez mérik – amik gyakran irreálisan nagyok – míg az utolsókat már az előzőekhez.

Hogyan alkalmazd?

Ha kedvezőbb színben szeretnéd feltűntetni a mondandódat, akkor mindig a jobb lehetőséget mond először.

Nézzünk egy példát:

Ha szeretnéd például, hogy valaki segítsen neked, majd te mondod, hogy mennyi időbe telik kb. mindig a kisebb számmal kezd! Így már az első információhoz fogja kötni az időtartamot, mert azt hallotta először.

Mindig legyen a tarsolyunkban egy számunkra kedvező összehasonlítás!

5. Meggyőzési módszer: Csordaszellem

Melyik éttermet választanánk: azt, amelyik pang az ürességtől vagy inkább azt, ami dugig van vendégekkel?

Erre a kérdésre legtöbben a teli étteremmel felelnének, ennek pedig pszichológiai oka van.

Ha bizonytalanok vagyunk egy helyzetben, akkor mindig követjük a tömeget.

Ha most azon morfondírozol, hogy márpedig te az üres éttermet választanád, akkor itt az alábbi példa, ami segít megérteni a csordaszellemet.

Ha előre foglalsz egy éttermet vagy bármiféle terméket szeretnél megrendelni egy webáruházból, melyiket választod? Amire nem is érkezett értékelés vagy azt, amire már több ezer ember adott 5 csillagot és mindenki egyenesen oda van érte?

A válasz itt már azt hiszem sokkal nyilvánvalóbb. Biztos vagyok benne, hogy te is azt az éttermet és terméket választod, amire több pozitív visszajelzés érkezett.

Mégpedig azért, mert “ha már ennyi embernek tetszett, akkor biztosan tényleg jó” -gondolod.

A döntéseinket gyakran alapozzuk mások véleményére. A pszichológia ezt társas bizonyítéknak nevezi.

Azért követjük mindig a többséget, mert ez kettő alapvető igényünket is kielégíti. Ezáltal kapcsolódunk másokhoz és egy közösség elismert tagjai leszünk.

Hogyan alkalmazd?

Ha ki akarjuk használni a csordaszellem erejét, akkor mindig a többséggel érveljünk.

A kisgyereket például könnyedén rávehetjük arra, hogy egye meg a kelbimbót, ha azt mondjuk neki, a barátai is így tesznek.

Ha egy barátunkat szeretnénk például megfűzni egy jó kis nyaralással, akkor mutassuk meg neki a rengeteg pozitív értékelést! Azt nem árt azonban tudni, hogy a legjobban akkor működik a társas befolyás, ha a példában felhozott közönség hasonló ahhoz, akit szeretnénk meggyőzni.

6. Meggyőzési módszer: Címkézés

Emlékezzünk meg néhány perc erejéig Luke Skywalker-ről. Ő volt az, aki egy zseniális meggyőzési technikával rávette Darth Vadert, hogy a gonosz Uralkodó ellen harcoljon.

Ez a technika nem más, mint a címkézés.

A lényege egész egyszerűen annyi, hogy a másikat olyan tulajdonságokkal címkézzük fel, amilyennek szeretnénk, hogy legyen.

Skywalker például azt mondta Darth Vadernek: “Tudom, hogy van benned jó. Az Uralkodó nem irtotta ki egészen.”

Vegyünk alapul például egy munkahelyi példát. A kollégánk mondjuk lemarad egy feladatával, emiatt pedig csúszik egy egész projekt.

A többiek ezt hasonlókkal illetik: “Soha nem tartja azt, amit mond.” vagy “Nem képes időben elvégezni a munkáját.”

Ennek az eredménye pedig az lesz, hogy a munkatárs már maga is azt fogja érezni, hogy nem is alkalmas erre, ami csak tovább fokozza majd a rosszat.

Ebben a helyzetben például a legjobb az lenne, ha ezt mondanánk neki:

“Biztos vagyok benne, hogy le tudjuk dolgozni a lemaradást, mindig is olyan embernek tartottalak, akire lehet számítani.”

Hogyan alkalmazd?

Alkoss olyan címkéket, melyekről tudod, hogy a meggyőzni kívánt személy büszkén tartozna alá.

Ezt a blogot olyan személyek olvassák, akiknek fontos a jövőjük. Teli vannak jobbnál jobb ötletekkel és számukra garantált a siker.

Ha ezt a blogot olvasod, akkor Te is ilyen vagy!

Ez például egy pozitív címke volt. Hogy esett? 🙂

7. Meggyőzési módszer: Indoklás

Minden esetben indokoljuk meg a kéréseinket! A “mert” kötőszó rendkívüli mértékben képes megnövelni a kéréseink teljesítésének eredményét.

A pszichológia erre már az 1970-es években rájött, Ellen Langer lévén.

Hogyan alkalmazd?

Tegyük fel, hogy egy zsúfolt bevásárlóközpontban vagyunk és már éppen a sorban ácsorgunk.

Rápillantunk a telefonunkra és látjuk, hogy 10 perc múlva indul is a buszunk és a legközelebbi csak 1 óra múlva jön.

Ebben a helyzetben egyből átfut az ember agyán a gondolat, hogy meg kellene kérni az előtte állókat, engedjék már előre, úgy is alig vett valamit.

Ez a kérés a legtöbb esetben így hangzana: Elnézést! Ne haragudjon, tessék már előre engedni engem!

Ahogy már fentebb olvashattad, elképzelhető (sőt), hogy ez is hatásos lesz, azonban körülbelül 94%-ra emelhetjük a hatékonyságot akkor, ha megindokoljuk a kérésünket.

Ez ebben az esetben így hangzana: Elnézést! Ne haragudjon, de tessék már előre engedni, mert 10 percem van elérni a buszomat és 1 óra múlva jön a következő.

Kevés az a kemény, zord szív, ami erre ne lágyulna meg. DE!

Tudnunk kell, hogy a mert szó ereje sem határtalan. Az emberek ennek hatására is csak akkor hajlandóak engedni, ha reális a kérésünk.

Ha a kis csomagunk helyett például 1 dugig tömött bevásárlókocsival kérnénk, hogy engedjen előre, nem valószínű, hogy tudnánk olyan indokot mondani, ami hatást gyakorolna rá.

8. Meggyőzési módszer: Kompromisszum

Ez a módszer hasonló az “összehasonlítás” módszeréhez.

Tegyük fel például szülőként arra kérjük a nagyobbik gyereket, hogy a következő héten – egész héten – vigyázzon a kistesóra, míg mi wellnesselni leszünk.

Elég esélyes, hogy nemleges választ kapunk, hasonló indokokkal, hogy már sajnos szervezett magának programot stb., így inkább a nagymamát kellene megkérni.

Erre mi azt feleljük, hogy oké, az egész hét helyett legyen csak a hétvége.

Erre már jó eséllyel azt a válasz fogjuk kapni, hogy legyen. Mégpedig azért, mert az első kérés mellett sokkalta jobb lehetőségnek tűnik a második.

Az is kérés, viszont mégis van már viszonyítási alapunk, mégpedig nem is akármilyen.

Hogyan alkalmazd?

Ahogy a fenti példában olvashattad, nincs más dolgod, mint találni egy nagyobb feladatot, amire a válasz valószínűleg nem lesz.

Azonban fontos, hogy az első kérés is legyen kellőképpen reális, különben nevetségessé teszi az egész kérést.

Az első ajánlat mindig egy ideális cél legyen, a második pedig az, amivel be tudjuk még érni.

9. Meggyőzési módszer: Szimpátia

Ha szeretnénk meggyőzőek lenni, kedveltessük meg magunkat másokkal!

“Az ellentétek vonzzák egymást.” “Zsák a foltját…” Szól két magyar közmondás. Már biztosan találkoztunk mindkét esettel.

De mégis akkor melyik az igaz? Az ellentétek vagy az azonos gondolkodású emberek jönnek ki jobban egymással?

Igaz, hogy az ellentétek időnként vonzzák egymást, azonban ez sokkal ritkább. Sok kutatás kimutatta, hogy még akkor is jobban kedveljük a hozzánk hasonló embereket, ha a hasonlóság tárgya valami negatív dolog.

És mivel a szimpátia szorosan összekapcsolódik a hasonlósággal, ebből következik, hogy könnyebb olyan embert meggyőznünk, aki tud velünk azonosulni.

Ha a szimpátia megvan, akkor a meggyőzés is sokkal könnyebben megy.

Hogyan alkalmazd?

Az igazán eredményes hatásgyakorlók rászánják az időt, hogy megtalálják a hasonlóságot még azelőtt, mielőtt kérnének valamit.

10. Meggyőzési módszer: Történetmesélés

A történetek sokkal meggyőzőbbek, mint a tények és a statisztikák, mégpedig azért, mert közvetlenül az érzelmeinkre hatnak.

Az üzenet megszemélyesítése a hallgatóságtól függetlenül a legjobb eszköz a meggyőzésre. Az emberekre nem a tények és a statisztikák hatnak, hanem a történetek. Az emberi és szívhez szóló történetek.

Minél jobb történetet mesélsz el, annál biztosabb lehetsz abban, hogy célba ér az üzeneted. Ezt pedig jól tudják a politikusok és a legjobb előadók is.

A történetekkel azonosulni tudunk. Bele tudjuk élni magunkat, míg a tények csupán száraz tények maradnak, bármennyire is érdekesek.

Hogyan alkalmazd?

Találj ki egy történetet, ami a lehető legjobban átadja a kérésedet. Gondold végig, hogy mitől lesz jó egy történet és csakis olyan szereplőket válasszunk, melyekkel azonosulni tud a közönségünk!

Ha lehetséges, akkor a mondanivalónkat ne táblázatokkal és diagramokkal szemléltessük, hanem fényképekkel!

Epilógus

Ez hát a tíz tudományosan bizonyított meggyőzési módszer. Ezek bármelyike képes lehet az igen elérésére. Azonban fontos tudnod, hogy nem mindegyik működik bárkinél! Illetve azt is, hogy attól, mert egyszer működött az egyik, még nem biztos, hogy az legközelebb is fog.

Ahhoz, hogy érvényesülni tudjunk, sokszor nem elég jó beszélőkével rendelkeznünk, hanem meggyőzőnek kell lennünk. Meggyőzőnek kell lennünk a munkatársakkal szemben, amikor egy új ötletet szeretnénk prezenteláni, ami megkönnyítené a cég munkáját.

Meggyőzőnek kell lennünk, amikor egy orvossal, eladóval, ügyintézővel vagy egy tanárral beszélünk.

Meggyőzőnek kell lennünk, amikor az iskolában felelünk egy jobb jegyért vagy szeretnénk egy kicsit hamarabb elkéredzkedni az óráról. És végül: az élet minden helyzetében meggyőzően kell viselkednünk.

A meggyőzés képessége a sikeres élet szerves része. Segít az önbizalom növelésben, rendkívüli karizmát kölcsönöz, jobb párkapcsolatot és barátokat eredményez, nem mellesleg pedig jobb vezetővé varázsol.

Ha tetszett a cikk, akkor kérlek segítsd azzal a munkámat, hogy megosztod ezt másokkal! Köszönöm! 😉