A halogatás hosszú távon teljesen tönkretesz. Több kutatás egyértelműen kimutatta, hogy a rendszeres halogatók bárki másnál hajlamosabbak szorongásra, depresszióra és ismétlődő negatív gondolatokra. Ezeken kívül pedig negatív irányba befolyásolja az önbizalmat is.

Ennek az oka a folyamatos kudarcélmény és a sikertelenség érzése. A halogató úgy érzi, hogy semmit nem tud rendesen elvégezni és nem halad az előre az életében. Egyik feladatról a másikra ugrál és mindegyiket félbehagyja vagy el sem kezdi, akár csak Pató Pál úr.

Ezek a félbehagyott feladatok és folyamatok pedig – akár éveken keresztül – kihatással vannak a halogató személy szellemi – és fizikai – állapotára.

Meglepő, de ha nem fejezel be valamilyen feladatot, annak a “maradványai” még hosszú időn keresztül az agyadban maradnak.

A halogató ember nem képes elérni a céljait, mert a legtöbb esetben nincsenek is meghatározott konkrét céljai. Nem tudja, hogy miért küzd, melyik feladatot miért kell elvégezni, ezért pedig hiányzik a motivációja is.

Az emberek 40-60%-a rendszeresen halogat. Vannak, akik tényleg képtelenek leállni a halogatással, Ők a krónikus halogatók és vannak azok, akik csak időnként esnek ebbe a csapdába.

Lehet, hogy Te is hajlamos vagy néhány perces feladatokat napokig – akár hónapokig – húzni. Ennek az okával pedig nem vagy pontosan tisztában.

Az alábbi cikkben megnézzük, hogy pontosan mik lehetnek ennek az okai, valamint következményei és rámutatok arra is, hogy hogyan lehet megoldani ezt a helyzetet.

Ha szeretnél választ kapni arra a kérdésre, hogy: “Hogyan fejezzem be a halogatást és legyek produktív?”, akkor olvasd el figyelmesen a következő sorokat!

Mi a halogatás?

Sokak számára meglepő, hogy a halogatás a legtöbb esetben* egy rossz szokás és nem pedig jellemhiba. Egy eltanult tulajdonság és éppen ezért rendkívül jól korrigálható.

Ahogy már fentebb is írtam, léteznek krónikus halogatók is, akiknél a halogatás egy veleszületett tulajdonság, ezért rendkívül nehéz – szinte lehetetlen – ezt megváltoztatni. Ebben az esetben először a környezeti hatást kell úgy alakítani, hogy a halogató ne, vagy kevésbé tudja halogatni a feladatait.

Krónikus halogatásra kiváló például szolgálnak napjaink fiataljai. Azok, akik a végsőkig halogatják a felnőtté válást, a szülőktől való kirepülést. Ez java részt azzal magyarázható, hogy félnek a nagybetűs élettől, a felelősségvállalástól. Ahelyett, hogy cselekednének, addig húzzák és halasztják a dolgot, míg csak lehetséges.

A halogató ahelyett, hogy egy feladatot a lehető leggyorsabban elvégezne, esetenként napokra, hetekre is elhúzza annak elvégzését. Az sem számít neki, hogy az a feladat maximum 20 percet venne igénybe.

Ha egy nagyobb feladatról van szó, akkor pedig addig húzza, míg már esélytelen lesz annak elvégzése, ekkor pedig már azért nem végzi el, mert esélytelen lenne időben befejezni.

halogatás

A halogató mindig megtalálja a kiváló indokot arra, hogy most éppen miért nem lehet elkezdeni a feladatot.

Gondolj például az egyetemistákra. Ha ismersz néhány egyetemen vagy főiskolán tanuló fiatalt – vagy akár te magad, vagy az – akkor jól tudod, hogy 10/9 esetben egy beadandó elkészítése a határidő utolsó napjaiban történik.

De nincs ez másként másoknál sem, amikor például a fogorvost kellene felkeresni. A legtöbb ember addig-addig húzza az orvos meglátogatását, míg már annyira fáj neki a foga, hogy beszélni sem tud érthetően.

Miért van ez így? Miért halogatunk?

Miért halogatunk?

A halogatás már egy hosszú ideje létező szokás. A kialakulásának az okáért például a szüleink is felelősek. Gyerekként, a hisztiroham közepette – csak hogy megnyugtassanak bennünket – egyből mindent megadtak, amit kívántunk.

Emiatt pedig úgy szocializálódtunk, hogy természetessé vált az “azonnal” lehetősége. Megszoktuk, hogy minden cselekedetünk azonnali jutalommal jár. Azok a feladatok pedig, amik nem kecsegtetnek az azonnali jutalom lehetőségével, motiváció hiányában halogatás áldozatai lesznek.

Az emberek jelentős része rossz szájízzel végzi el az olyan feladatokat, melyekhez nem társul azonnali visszacsatolás vagy jutalom. Ez az oka annak is, hogy a legtöbben kénytelenek hosszú távra tervezni.

„Ha elkezdek futni, még minimum 2-3 hónap, mire láthatóvá válik a testemen.”

Akkor minek csináljam? -Kérdik.

És hasonló gondolatok akadályozzák az egészséges étkezést is. Az emberek úgy érzik, nem éri meg olyanra időt és pénzt, aminek nem azonnal jön a hatása. Az egészséges étkezés például csak hosszú évek múltán mutatkozik meg igazán. Akkor, amikor a cukorbetegség és egyéb szemét étel által előidézett betegség csúcsosodhatna.

De az élet nem így működik. A siker a legtöbb esetben nem azonnal jön. Az élet nem egy sprint, hanem inkább egy maraton.

A halogatás demográfiai jellemzői

Igaz, a halogatás senkit nem kímél, mégis van néhány közös jellemzője a halogatásra hajlamos embereknek. Ezeket inkább érdekességképp írom, mintsem elemzés alapjaként.

  • Az idősebbek sokkal kevésbé halogatók, mint a fiatalok.
  • A férfiak inkább halogatnak, mint a nők.
  • A lelkiismeretes és szilárd önfegyelemmel rendelkezők kevésbé halogatnak.

Milyen okok állhatnak még a halogatás mögött?

A halogatás okai a „nincs kedvem”-től egészen az „egyszerűen nem érdekel”-ig meglehetősen széles skálán mozognak. Ezek az okok a legtöbb esetben jól bekategorizálhatók, de akkor sincs semmi probléma, ha nem.

A most következő leggyakoribb okok után megnézzük azt is, hogy mihez kezdj akkor, ha igazából magad sem tudod, mi az oka annak, hogy mindent csak halogatsz.

1. Halogatás oka: Nincs cél vagy nem elég konkrét!

Ha egy tevékenységgel nincs célunk vagy nem a mi célunk, amiért gürcölünk, akkor végül úgy fogjuk érezni, hogy semmi értelme az erőfeszítéseinknek, így halogatjuk.

Ha csak a szülők erőltetik, hogy elvégezd az egyetemet, de neked semmi kedved hozzá, akkor elég nagy az esélye, hogy a 3,5 évből a folyamatos csúszás miatt 5-6 év lesz a végére. (Vagy egyáltalán be sem fejezed, mert 1 év után otthagyod a fenébe.)

Ha nincs célunk egy feladattal, akkor nem érezzük igazán fontosnak vagy unalmasnak látjuk az előttünk álló feladatot. Ez pedig egyenes út a halogatás erdejébe.

De mi lehet a megoldás?

Minden teendődhöz állíts fel saját célokat és találd meg a miérteket! Vizsgáljuk felül, hogy mit miért csinálunk, mire számítunk általa. Azok a tevékenységek, melyeket önmagukban teljesen értelmetlennek látunk, lehet, hogy egy hosszú folyamat egyes lépései. Lássunk a folyamatok végére és gondolkozzunk hosszú távon is!

Hogyan tűzz ki egy célt?

Egyszerűnek hangzik, azonban mégsem az. Bizony, a helyes célkitűzésnek is megvan a maga technikája. Az alábbi néhány egyszerű tipp, segít abban, hogy helyes célokat tűzz ki magad elé!

Rövid és hosszú távú célokban gondolkozz!

Mindig határozz meg rövid és hosszú távú célokat! A rövid távú célok azok, melyek könnyebben elérhetőek és lényegesen kisebb ugrást jelentenek számodra. (A napi teendőid például rövid távú célok – vagy egy hosszú távú cél részei.)

Ezzel szemben a hosszú távú célok legtöbb esetben valami nagy, hatalmas változást előidéző feladatok. Ilyen például, hogy el szeretnék költözni a jelenlegi lakhelyemről.

Ez a legtöbb esetben nem 1-2 hét munkáját veszi igénybe, hanem inkább hónapokét, esetenként évekét.

Soha ne tűzz ki magad elé olyan célokat, amiket tudod, hogy úgysem tudsz elérni! Egy cél legyen kellően merész és ambiciózus, de maradjon a realitás talaján!

Nem tudsz egyhuzamban 30 kilométert lefutni, ha tegnap kezdted az edzést, ezért ez számodra még nem reális elvárás.

2. Bontsd le a nagy célokat! (S.M.A.R.T. célkitűzés)

Ha például a félmaraton a célod, akkor oszd be 5-5-8-8-10… szekciókra. Nem lenne értelme egyből 21 kilométerrel kezdened, mert nem menne, ez pedig elvenné a kedvedet a további edzésektől.

Ha azt tervezed, hogy jobb állásra váltasz, akkor először nézd meg, hogy milyen munka lenne számodra a legmegfelelőbb.

Nézd meg, hogy milyen képességekre van szükséged hozzá, majd készíts egy tervet ezek elsajátítására.

CIKKAJÁNLÓ: Célkitűzés 5 lépésben: Tervezéstől a megvalósításig

Írd le a céljaid!

Ezt már biztos többször hallottad te is, azonban sokan elfelejtik megindokolni ezt a lépést. A céljainkat azért kell leírnunk, hogy sokkal jobban materializálni tudjuk őket.

Szükségünk van arra, hogy kiírjuk magunkból, mert a papírra vetés egyfajta pszichológiai megerősítésként is szolgál. Ha leírtuk, akkor nagyobb az esély rá, hogy komolyan is vesszük.

Illetve, ha arra nem vagyunk képesek, hogy papírra vessük a céljainkat, akkor hogyan is várhatná bárki el tőlünk, hogy megvalósítsuk őket?

halogató órája
A halogató órája

3. Halogatás oka: A prioritásaink nincsenek rendben!

A halogatás gyakori oka az is, hogy valami teljesen más, kevésbé fontos dologgal töltjük ki az időnket, mondván, nincs időnk elvégezni azt a bizonyos feladatot, amit már oly rég halogatunk.

Ekkor még a lelkiismeretünk is sokkal nyugodtabb, ugyanis nem tétlenkedéssel, hanem valami más feladattal vettük el az időt. A gond ezzel az, hogy megint csak a halogatás áldozatai lettünk.

Egy másik igen gyakori oka a prioritás felborulásának nomofóbia, azaz a telefonfüggőség. Erről ide kattintva olvashatsz egy részletesebb cikket.

Sok helyen olvashattad, hogy a to-do listaírás mennyire segít a produktivitás fokozásában és a halogatás leküzdésében. Ez viszont így, ebben a formában nem igaz.

A halogató személynek teljesen mindegy, hogy van-e lista vagy nincs, ha valamit nem akar megcsinálni, annak oka van és bármit megtesz, hogy elkerülhesse azt a feladatot.

Éppen ezért, szimpla lista helyett először ezeket az okokat fedezzük fel! Ezután pedig figyeljünk arra, hogy minden listánkat az alábbi módszer szerint lássuk el prioritást segítő jelzésekkel.

Ezt az alábbi módon képzeld el:

Használd az ABC első három betűjét arra, hogy a to-do listádon egy adott feladatnak a fontosságát jelezd.

  • A nagyon fontos, ezeket mindenképpen el kell ma végeznünk, különben valami rossz dolog is történhet. (Kikapcsolják a villanyt, megbüntetnek stb.)
  • B El kell végeznünk, de nem SOS.
  • C Nem olyan fontosak, tolhatjuk őket.

Ez segít abban, hogy azokkal a feladatokkal tudjunk a legfrissebb állapotunkban törődni, amik nagyon fontosak, majd így haladva végig, prioritás szerint.

Például:

Egy napi teendőnk listája: Takarítás, tanulás, futás, postára menni, felhívni az autószerelőt, kulcsot másoltatni.

Ebben az esetben például így nézhet ki egy optimális lista: A1) Postára menni, A2) Felhívni az autószerelőt, B1) Tanulás, B2) Takarítás, B3) Futás, C1) Kulcsot másoltatni

Persze ezt nehéz így egy az egyben lemodellezni, hiszen ha mondjuk neked hasonló lenne a listád és például délután vendégeket várnál, akkor nagyobb prioritást élvezne a takarítás.

Ennek a technikának a lényege, hogy addig bele se kezdjünk egy másik szinten lévő feladatba, míg az előtte lévő nincs 100%-osan elvégezve!

Cikkajánló: Napi rutin: hogyan teszi könnyebbé az életed?

4. Halogatás oka: Tökéletesen akarod elvégezni a feladatot, perfekcionista vagy!

A perfekcionizmus egy igen gyakori jelenség. A tökéletességre való törekvés egyszerre lehet áldás és átok is. Áldás a tökéletességre való törekvés, ha az igényes munkavégzésre sarkall bennünket és sikerül hibátlan munkát kiadni a kezünkből.

Azonban ez gyorsan rosszul sülhet el a dolog, ha addig-addig elégedetlenkedünk a munkánkkal, míg végül meg sem csináljuk az adott feladatot és halogatással végződik. Soha ne ess túlzásba!

Igyekezned kell, hogy mindig a legjobb munkát add ki a kezeid közül, de biztos lehetsz benne, hogy hosszú távon teljesen hibátlan munkát nem fogsz tudni készíteni.

Az emberi tudás véges. Éppen ezért sokszor elkerülhetetlen, hogy legalább egy pici hiba csússzon a gépezetbe. Ezt meg kell tanulnod kezelni. Sokkal nagyobb hátrányod származhat abból, ha a perfekcionizmusod miatt folyton halogatsz és csúszol, mint abból, ha néha vétesz egy kis hibát.

De mi lehet a megoldás?

Fontos a minőség, azonban a pontossággal sokkal jobban jársz! Minden nagyobb feladatot részletekre kell bontanod! Készíts egy részletes ütemtervet, ami mentén a számodra is megfelelő magas minőségű munkát el tudod végezni – időben.

Hagyj magadnak elegendő időt tökéletes munkát végezni! A kreatív feladatok esetében például a sürgetés soha nem is fog működni, mert a profi munkához szükség van inkubációs időre.

Például:

Ha egyetemista vagy és egy nagyobb beadandót kell írnod, akkor jelöld meg a dátumot, amikorra már mindenképpen készen kell lenned! Célszerű ezt a dátumot 1-2 héttel az eredeti beadási dátum elé lőni, hogy ha valami oknál fogva mégsem sikerülne tartani a tervet, akkor legyen még idő korrigálni.

Ha megvan a dátum, akkor tervezd meg, hogy naponta körülbelül mennyi időt tudsz erre a feladatra fordítani. Amint ezzel megvagy, ütemezd be, hogy mennyi napot kell még dolgoznod a végpontig!

5. Halogatás oka: Nem áll rendelkezésedre elegendő információ!

Gyakran halogatás lesz annak is a vége, ha egy bizonyos feladatról nincs elegendő információnk. Nem tudjuk, hogy pontosan mit is kellene csinálnunk, ezért ameddig csak tudjuk, késleltetjük a feladat elkezdését.

Ahelyett, hogy megkérdeznénk vagy kikutatnánk a feladatunkhoz szükséges információkat, inkább csak várunk és várunk.

De mi lehet a megoldás?

Légy szemfüles és figyelmes mindig! Ha például a főnököd értetlenül magyaráz, akkor mindig kérdezz vissza, hogy jól értetted-e és a végén mondj egy rövid összegzőt.

Ha úgy érzed, hogy egy feladatot maximálisan értesz, akkor is tanácsos biztosító kérdéseket feltenni. Minden ember más, mások az igényei és mást jelent számára a tökéletes munka. Lehet, hogy Te úgy érzed, tökéletesen megértetted a feladatot, de a végeredmény mást tükröz, mint amit elvártak tőled. Ezért van szükség mindig arra, hogy összegezz és kérj támpontokat.

Például:

Az információhiány rettentő sok feladat halogatását okozza. Gondoljunk egy egyszerű példára, mondjuk az egészséges étkezésre.

Ha nincs meg előre az étrendünk és fogalmunk sincs, hogy mit és mennyit kellene ennünk, akkor nagyobb eséllyel halogatjuk annak elkezdését. Nem tudjuk, hogyan fogjunk neki, nem áll rendelkezésre elegendő információnk, ezért toljuk toljuk és csak toljuk.

Cikkajánló: Szokás hatalma: így alakíts ki sikeres szokásokat!

6. Halogatás oka: Egyszerűen nem döntesz, nem zárod le a múlt egy feladatát!

Ha egy olyan helyzet előtt állsz, amiben döntened kellene és nem tudsz, nagy rá az esély, hogy halogatni fogod a döntést.

Ennek az oka egészen egyszerű. Rettenetesen félsz attól, hogy hibázni fogsz, így nem mersz határozott döntést hozni.

De mi lehet a megoldás?

Egy rossz döntés is jobb annál, ha nem döntesz sehogy. Van egy ősi mondás, miszerint inkább indulj el rossz irányba, minthogy egész életedben egyhelyben toporogjál.

Ha eljutottál oda, hogy már haladsz, de rossz irányba, azon tudsz korrigálni, azonban, ha elindulni sem tudtál még, azon nem.

Mitévő légy, ha nem tudod pontosan miért halogatsz?

Aggodalomra semmi ok, ha úgy érzed, egyik sem igaz rád a fentiek közül. Az alábbi egyszerű kis technikával könnyedén a felszínre csalogathatod ennek a gyarló emberi szokásnak a miértjeit.

Ez a technika a miért szón nyugszik. A lényege annyi, hogy egymás után ötször fölteszed magadnak a miért kérdést.

Lássunk egy példát, hogy érthetőbb legyen!

Már hosszú ideje halogatsz egy feladatot, például azt, hogy felhívd a fogorvosod.

Miért nem hívtam még fel a fogorvost?
-Azért, mert nem volt időm.
Miért nem volt időd?
-Mert nagyon sok dolgom van napközben.
Miért van sok dolgod napközben?
-Mert nem jól osztom be az időmet.
Miért nem osztom be jól az időmet?
-Azért, mert nem tudom, hogyan lássak neki.
Miért nem tudom?
Mert nem tanultam ilyeneket soha és nem fejlesztem magam.

Ebben az esetben már látjuk is a probléma valódi okát. A halogatást nem más idézi elő, mint egy képesség, a helyes időbeosztás képességének hiánya.

A teendő ezután az, hogy fejlesszük ezt a képességünket, hogy többé már ne okozhasson gondot.

Cikkajánló: Úgy érzed, soha nincs időd semmire? Íme, a helyes időbeosztás titka!

Konklúzió

Bizonyára már Te is levontad magadnak a következtetéseid. Ha feszegetni szeretnéd a határaidat, egyre csak többet és többet kihozni magadból, akkor fel kell hagynod a halogatással.

Haladni és halogatni nem tudunk egyszerre. Kezdd el a produktivitást a szintidők létrehozásával! Határozd meg, hogy bizonyos tevékenységekért mennyi idővel fizetsz naponta!

Bevásárlás? Mosogatás? Takarítás? Filmezés? Átlagosan mennyi időt töltesz velük? A napod mekkora részét veszik el ezek a tevékenységek?

Ne legyünk restek kiiktani az időnyelő tevékenységeket! Használjuk ki okosan a napjainkat és osszuk be hatékonyan az időnket!

Minden feladat előtt határozd meg, hogy miért kezdesz bele, mi vele a célod! Fektesd le a végrehajtási szándékodat! Erős motivációt biztosít, ha minden tevékenységednek érzed a súlyát.

A párkapcsolatunk és a pénzügyi helyzetünk rendkívül jó indikátor. Nagyon jól jelzik, ha valami nincs rendben az életünkben. Azt azonban tudnunk kell, hogy nem mindig ott van a probléma gyökere, amire Mi gondolunk.

Minden esetben meg kell találnunk, hogy honnan ered az adott gond, probléma, ami a halogatást és az egyéb gondokat okozza.

Itt a közösség, ahova jó tartozni. Sokkal személyre szabottabb lépések, hogy hogyan válj napról napra eredményesebb emberré. A csatlakozáshoz kattints ide.

Ha tetszett a cikk, akkor kérlek segítsd azzal a mások életét és a munkámat, hogy megosztod ezt! Köszönöm!